tollbamondás

Pótold a j és ly betűket!

bé___ eg,  bog___a, bo___, dí___,  é____el,  engedé____,  fá___dalom,  fák____a,  fon___a,  fú___,  furu____a,  ga____,

gereb___e,  Gerge____,  gó____a,  go____ó, gombo____ag,         

gu___a,  gyű___t,  ha___ó,  hangyabo____,  harká_____, he____,

hógo_____ó,  ___anuár,  ___áték,  ___átszótér,  ___ég,  ___égcsap,

__éghegy,  __égkristá____,  ___égpá___a,  __égvirág,  __ó,  __obb,

__óság,  __úlius,  __únius,  ká___ha, Káro___, kasté____, kese____ű,

kevé___, korcso____a,  korcso___apá___a,  kö___ök, kristá___,

___uk,  ___ukas,  __ukasztó,  má___,  ma__om,  má__us,  Mihá___,

muszá___, nyú___tás, Orso___a,  osztá___, papagá___, perse____,

petrezse___em,  pocso___a, pó___a,  sirá___,  sóha___,  só____om,

sü_____ed,  tala___,  tartá____,  tava____,  te____,  te____föl,

te___szín,  tolva__,  tuta____,  ú___,  ú___esztendő, ú___ítás,  u____, ú__onc,  ú__ra,  uszá___,  vá___ú,  var___ú,  za___, zsiva____

1. Tollbamondás

Az üde tavaszi lombok alatt dalol a bájos fülemüle. Jókedvű füttyétől naphosszat zeng az erdő. A legszebben éneklő madár, a dal királyának is nevezik. Tojásrakás előtt trilláját még éjszaka is hallani. Főképp olyan helyeken fészkel, ahol biztonságos rejtekhely kínálkozik számára. Kedveli a patakok, tavak menti ligeteket. Régi otthonát évről évre felkutatja. A pelyhes fiókák legtöbbször ott nevelkednek, ahol szüleik bölcsőjét is ringatta a pajkos szél.

 2. Tollbamondás

Hunor és Magyar az egyik napon vadászatra indult. Már órák óta lovagoltak a dús füvekkel borított pusztán, de nem találtak egyetlen nemes vadat sem. Hatalmas területet bejártak, ismeretlen tájakra is elvetődtek. Hirtelen egy csodálatos gímszarvas bukkant elő az erdő sűrűjéből. A két testvér nyomban üldözőbe vette a fejedelmi állatot. Sokáig kergették, de nem tudták elejteni. Újra és újra nyomát vesztették. Végül örökre eltűnt a szemük elől.

 3. Tollbamondás: Szegedi népszokások

Az ember ősidők óta hisz a víz tisztító erejében.  Nagyszombat hajnalán a szegedi lányok szótlanul megfürödtek a Tiszában. A folyó vizétől megtisztulva várták a húsvétot. Az volt a hiedelem, hogy így nem fog rajtuk semmiféle egészségrontó igézés. Fürdés után a fűzfák lombsátra alatt fésülködtek meg, hogy szép hosszú legyen a hajuk. Te ismersz-e vízzel kapcsolatos népszokásokat?

 4. Tollbamondás: Nemzeti kincseinkről

Helységeinkben több helyen várromok, egykor híres erősségek maradványai várják a kirándulókat. Esztergomban a Szent István, Visegrádon a Mátyás korában épült királyi palota megmaradt részei, Nagyvázsonyban a törökverő Kinizsi Pál vára található. Drégely várát Szondi György serege, Eger várát Dobó István vitézei védték. Gyönyörű kilátás nyílik Visegrád, Csesznek, Salgó és Füzér várának romjairól a környező hegyvidéki tájra. Hegyeinkben egészséges levegő, szebbnél szebb természeti tájak gazdag változatossága várja a kirándulókat. Túrák alkalmával óvjátok az erdők, a rétek, a patakok tisztaságát, az ott élő növényeket és állatokat!

5. Tollbamondás: A kis herceg /részlet/

–- Légy szíves, szelídíts meg! – mondta a róka.

– Kész örömest – válaszolta a kis herceg –, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!

– Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídített – mondta a róka. – Nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem!

– Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.

– Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása.

 6. Tollbamondás

Sütött a pék egyszer egy óriási kalácsot. Szép pirosra, ropogósra sült. Elvitte az erdőbe, hogy a legjobb erdei állatnak adja. Találkozott a borzzal. A borz meglátta a kalácsot, és így szólt: Jaj, de finom, friss kalácsod van! Ugyan hová viszed? Nos, szerinted kinek adhatnám? – kérdezte a pék. Ó, csakis nekem! – kiáltotta a borz.

 7. Tollbamondás

Amikor Mátyás király trónra lépett, Frigyes császár azonnal hadat indított ellene. A német sereghez csatlakozott két magyar főúr, Zsigmond gróf és Újlaki Miklós. Mátyás király Nagy Simon kapitányt indította útra a császár serege ellen. A német túlerővel szemben Nagy Simon serege meghátrált.

 8. Tollbamondás

Magyarország fővárosa Budapest. A Duna két partján fekszik. A barátnőm Győrben lakik a Rába partján. Gyakran jár a szüleivel evezni a Dunára és a Rábára. Ha a fővárosba jön, elviszem a Gellérthegyre, mert onnan nagyon szép a kilátás. Anna szülei Pécsre utaznak. Ők a Mecsek legnagyobb pontjára a Zengőre szeretnének feljutni. Bátyám a nyarat a vízparton tölti.

 9. Tollbamondás

Ma érkezik a barátnőm Miskolcról. Egy macit fogok neki venni ajándékba. Másnap reggeli után elsétálunk a Dunához. Megnézzük a Lánchidat is. Hajóval kirándulunk Visegrádra. Erdei ösvényen sétálunk fel a várig. Remélem, hogy az új cipőm kényelmes lesz. Ági szeretné megnézni a Hősök terét és a Szépművészeti Múzeumot. Innen elsétálunk az Operaházhoz.

10. Tollbamondás

A Tisza felett sirályok szállnak. A túlsó parton két gólya köröz. Julcsi és Marcsi őket nézi. Bárcsak közelebb jönnének! Mellettük ugrándozik Néró kutyájuk is. Néró nyáron gyakran úszik a folyóban.

 11. Tollbamondás

Beborult az ég. Hatalmas felhők gyülekeznek. A szél egyre erősebben fúj. Már rázza, tépázza a fákat. Óriási vihar lesz. Dörög, villámlik. Hirtelen megered az eső. Ömlik, mintha dézsából öntötték volna. Bárcsak hamar elállna!

 12. Tollbamondás

A széncinegék a harkályok vájta üregek mellett szívesen foglalják el a mesterséges odúkat is. Tavasztól őszig rovarokat fogyasztanak. Fiókáikat elsősorban a lombozatban élő puha hernyókkal etetik. Hazánkban a Dunántúlon a legsűrűbb, az Alföldön a legritkább a széncinegék állománya.